A lakásbiztosítás úgynevezett kárbiztosítási szerződés, amelynek megkötésekor még nem tudhatjuk, hogy lesz-e kárunk, ahogy azt sem, hogy az milyen mértékű lesz. Kárbiztosítás esetén a biztosító az ügyfél kárát téríti meg, vagy más szolgáltatást nyújt, például finanszírozza az esetleges javításokat. Kár bekövetkezésekor azonban a biztosító szolgáltatásai csak a biztosítási összeg erejéig terjednek, éppen ezért fontos, hogy lakásbiztosítási szerződésünk naprakész, ingatlanunk és ingóságaink értékéhez igazodó biztosítási összeget tartalmazzon. A lakásbiztosítási szerződés naprakészen tartása - és így az alul biztosítottság elkerülése - talán még soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. A növekvő építőipari- és építőanyagárak, valamint a munkadíjak emelkedése mellett a fogyasztói árindex mértéke sem hagyható figyelmen kívül. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai építőipar- és termelői árindexei alapján 2023. I. negyedévében az építőipari kivitelezői tevékenység ára 2020. I. negyedévéhez képest 15 százalékkal drágult. E változás a lakásbiztosítási kártérítési összeg mértékét is befolyásolja, ugyanis, ha a biztosítási összeg nem fedezi az ingatlan újjáépítésének, illetve a benne található ingóságok újra beszerzésének értékét, akkor alul biztosítottságról beszélünk.

Az alulbiztosítottsághoz kapcsolódóan fontos tisztázni a forgalmi- és újjáépítési érték fogalmát is. Előbbi az az ár, amelyen szokásos piaci viszonyok mellett az ingatlant értékesíteni lehet, míg utóbbi az adott ingatlan újbóli felépítési költségét jelenti. A két érték ritkán esik egybe, manapság pedig szinte egyáltalán nem. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a biztosítók a kárkifizetés során a szerződésünkben szereplő – elvileg az újjáépítési, alul biztosítottság esetén azonban túl alacsony – biztosítási összeghez igazodnak, függetlenül az ingatlan forgalmi értékétől.